Gyakori kérdések

Tisztelt Ügyfeleink!

Valamennyi családtámogatási első és másodfokú ügyben az alábbi telefonszámokon call center:

20/881-9535
30/344-0045
70/460-9005

peres ügyekben:
Holocsi Éva 06-1-323-6089

kaphatnak felvilágosítást.

Anyasági támogatás

Gyermekgondozást segítő ellátás

Gyermeknevelési támogatás

Fogyatékossági támogatások

Méltányossági alapon GYES

    Az anyasági támogatás iránti igényt - amennyiben hiánypótlásra nincs szükség -, az igény beérkezésétől számított 8 napon belül kell elbírálni, és a jogosultság megállapítása esetén soron kívül kiutalni. A támogatást az igénylő által az igénybejelentésen megjelölt fizetési számlájára (bankszámlájára/folyószámlájára) vagy lakcímére utalja ki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Azonnali, készpénzben történő kifizetésre nincs lehetőség.

    Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, (2013-ban 64.125,-Ft) ikergyermekek esetén 300%-ával (2013-ban 85.500,-Ft/ikergyermek).

    Az anyasági támogatás iránti igényt a szülést követő hat hónapon belül a lakóhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnál vagy ha az igénylő munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni írásban az erre szolgáló „Kérelem anyasági támogatás megállapítására" formanyomtatvány kitöltésével, és a formanyomtatvány kitöltési útmutatójában szereplő iratok bemutatásával vagy másolatuk csatolásával. A formanyomtatvány beszerezhető a járási hivataloknál illetve innen letölthető.
    Az igényt a lakóhely szerinti illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz postai úton eljuttatva lehet benyújtani, vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is.

    • az igénylő természetes személyazonosító adataira vonatkozóan: érvényes személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, kártyatípusú gépjárművezetői engedély vagy útlevél másolatát;
    • halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat eredeti példányát;
    • a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos , szülésznő vagy védőnő igazolását arról, hogy a szülő nő várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson részt vett. Az igazolás másolati példánya is elfogadható. (Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy várandóssága időtartama alatt megszakítás nélkül legalább 5 hónapig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy az igazolást nem kell az igényhez mellékelni.);
    • ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt, az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát;
    • örökbefogadó szülő igénylése esetén - az örökbefogadást engedélyező jogerős határozat másolatát;
    • gyám igénylése esetén - a gyámhatóság jogerős határozatának másolatát arról, hogy a gyermek a gyám gondozásába került.

    Írásban, 15 napon belül az alábbiak tényeket, adatokat kell bejelenteni:

    • ha a gyermek(ek) a háztartásából elkerül(nek),
    • ha a gyermek elhalálozik,
    • ha a gyermek tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
    • ha a GYES-ben részesülő szülő a gyermek fél éves kora előtt, a GYES-ben részesülő nagyszülő pedig a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet, illetve a GYES-ben részesülő nagyszülő akkor is, ha a gyermek 3 éves kora után heti 30 órát meghaladóan, nem az otthonában folytat kereső tevékenységet,
    • ha az ikergyermekek után GYES-ben részesülő heti 30 órát meghaladóan folytat kereső tevékenységet,
    • ha a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülő heti 30 órát meghaladóan folytat kereső tevékenységet,
    • ha a GYES-ben részesülő meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül (a GYES-t kizáró rendszeres pénzbeli ellátásokat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontja határozza meg),
    • ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, ide nem értve, ha a szülő részesül GYES-ben és 1 évesnél idősebb gyermekét helyezi el pl. bölcsődében, vagy ha a nagyszülő részesül GYES-ben és 3 évesnél idősebb gyermeket helyezik el pl. óvodában,
    • a nagyszülő által igénybe vett GYES esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a GYES-re való jogosultság elvesztését vonják maguk után,
    • az ellátásban részesülő 3 hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,
    • az ellátásban részesülő előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
    • az ellátásban részesülő nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.

     

     

    Általánosságban minden olyan tényt, adatot be kell jelenteni 15 napon belül, ami az ellátásra való jogosultságot vagy annak összegét érinti. Ezek közé tartozik a lakcím is, tehát ennek alapján írásban kell bejelenteni, ha megváltozik az ellátásra jogosult személy lakcíme.

    A GYES utólag kerül folyósításra az igénylő által megjelölt fizetési számlára (bankszámlára/folyószámlára), vagy lakcímére. Amennyiben fizetési számlára kéri az ellátást folyósítani akkor hamarabb megkapja az ellátást, mert az ellátást számlára utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig, lakcímre történő utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell folyósítani. Ezen időpontig kell az ellátást elutalni, tehát ez nem azt jelenti, hogy eddig az igénylő meg is kapja azt.

    A GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2013. évben 28.500,-Ft), 2 ikergyermek esetén 200%-ával, 3 ikergyermek esetén 300 %-ával, 4 ikergyermek esetén 400 %-ával, 5 ikergyermek esetén 500 %-ával, 6 ikergyermek esetén 600 %-ával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás folyósításának időtartama nyugdíjjárulék levonása mellett szolgálati időnek számít.

    A GYES-ben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet

    • a gyermek fél éves koráig nem folytathat,
    • a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
    • ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra.


    A GYES-ben részesülő
     nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után folytathat heti 30 órában, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

    A GYES-ben részesülő, a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőkereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

     

    A kiskorú szülő gyermekének gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

    Ha a szülők közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének csecsemőgondozási díjra, GYED-re és GYES-re is, ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Ha pl. a családban van egy 2 és fél éves gyermek és egy újszülött, egyidejűleg az édesapa nem részesülhet GYES-ben, ha az édesanya az újszülött után csecsemőgondozási díjat vesz igénybe.

    A GYES az igény benyújtásának időpontjától jár, a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani az ellátást, ha a jogosultsági feltételek attól az időponttól fennállnak. Visszamenőleg két hónapon túl a GYES megállapítására méltányosságból sincs lehetőség.

    • az igénylő természetes személyazonosító adataira vonatkozóan: érvényes személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, kártyatípusú gépjárművezetői engedély vagy útlevél másolatát;
    • az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó hatósági bizonyítvány másolatát;
    • amennyiben az igénylő magánnyugdíj-pénztárnak tagja, a záradékolt belépési nyilatkozat másolatát;
    • ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, és a magasabb összegű családi pótlék igényléshez még nem csatolták, az 5/2003.(II.19.)ESZCSM rendelet alapján kiadott orvosi igazolást eredetben;
    • ha az igénylő nevelőszülő, a gyámhivatalnak a gyermek elhelyezéséről rendelkező jogerős határozatának másolatát;
    • ha az igénylő gyám, a gyámhivatalnak a gyámként történő kirendelésről szóló jogerős határozatának másolatát;
    • ha az igénylő a saját háztartásban nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba kihelyezést elrendelő határozat másolatát;
    • ha az igénylő a szülővel együtt élő házastárs, a házassági anyakönyvi kivonat másolatát;

     


    Az első két pontban jelzett okmányokat minden igénylő esetében szükséges csatolni, míg a többi okmány csatolása – értelemszerűen – csak az adott élethelyzetben lévőkre vonatkozik.

    A GYES iránti igényt a lakóhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal ügyfélszolgálatán vagy – nagyszülő kivételével – amennyiben az igénylő munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni. Írásban kell benyújtani az erre szolgáló „Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására", formanyomtatvány kitöltésével, és a formanyomtatvány kitöltési útmutatójában szereplő iratok csatolásával. Nagyszülő a gyermekgondozást segítő ellátást a „Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására" és "Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás megállapításához" formanyomtatványok kitöltésével és a kitöltési útmutatóban szereplő iratok csatolásával igényelheti.

     

    A formanyomtatvány beszerezhető a járási hivataloknál, illetve letölthető innen.

    Az igényt a lakóhely szerint illetékes
    megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz postai úton eljuttatva lehet benyújtani, vagy személyesen az ügyfélszolgálaton valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is.

    Akkor, ha a gyermek

    • az első életévét betöltötte,
    • gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
    • szülei a GYES-ről lemondanak és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe,

     

    feltéve, hogy mind az ellátást igénybevevő nagyszülő, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek.

    Gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES-re) jogosult a saját háztartásban nevelt gyermek után

    • a vérszerinti, az örökbefogadó szülő (a 16. életévét betöltött kiskorú szülő akkor, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú szülő részére engedélyezte a szülői ház elhagyását),
    • a szülővel együtt élő házastárs,
    • a nagyszülő (a gyermek első évének betöltését követően), a szülő jogán,
    • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
    • a gyám,
    • a nevelőszülő.

     

    A hivatásos nevelőszülő nem jogosult GYES-re.

    Írásban, 15 napon belül az alábbiak tényeket, adatokat kell bejelenteni:

    • ha a gyermek(ek) a háztartásából elkerül(nek),
    • ha a gyermek elhalálozik,
    • ha a GYET-ben részesülő szülő heti 30 órát meghaladóan, nem az otthonában folytat keresőtevékenységet,
    • ha a GYET-ben részesülő meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül (a GYET-et kizáró rendszeres pénzbeli ellátásokat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontja határozza meg),
    • ha a gyermeket 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyezik el, ide nem értve, a 223/1998.(XII.30.)Korm.rendelet 22. §. (4) bekezdésében meghatározott eseteket,
    • az ellátásban részesülő előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
    • az ellátásban részesülő nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
    • ha a háztartásba 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül.

    Ha GYET folyósításának időtartama alatt a jogosult újabb gyermeket szül, vagy a háztartásába a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül, ezt a tényt be kell jelenteni, mert ez a GYET-re való jogosultságot megszüntető körülmény. Ugyanakkor megigényelheti a GYES-t.

    Általánosságban minden olyan tényt, adatot be kell jelenteni 15 napon belül ami az ellátásra való jogosultságot vagy annak összegét érinti. Ezek közé tartozik a lakcím is, tehát ennek alapján írásban kell bejelenteni, ha megváltozik az ellátásra jogosult személy lakcíme.

    A GYET utólag kerül folyósításra az igénylő által megjelölt fizetési számlára (bankszámlára/folyószámlára), vagy lakcímére. Amennyiben fizetési számlára kéri az ellátást folyósítani akkor hamarabb megkapja az ellátást, mert az ellátást számlára utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig, lakcímre történő utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell folyósítani. Ezen időpontig kell az ellátást elutalni, tehát ez nem azt jelenti, hogy eddig az időpontig az igénylő meg is kapja azt.

    A GYET havi összege - a gyermekek számától függetlenül- azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2013. évben 28.500,-Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás folyósításának időtartama 10 % nyugdíjjárulék levonása mellett szolgálati időnek számít.

    A GYET-ben részesülő szülő kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

    Ha a szülők egyidejűleg a közös háztartásban élő több gyermek után lennének jogosultak GYET-re és GYES-re is, az ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő veheti igénybe. Arra tehát nincs lehetőség, hogy az egyik szülő GYET-ben, a másik GYES-ben részesüljön.

    A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság akkor is, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét és a háztartásban nincs további 3 olyan korú gyermek, akikre a jogosultság megállapítható.

    A GYET az igény benyújtásának időpontjától jár, a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani az ellátást, ha a jogosultsági feltételek attól az időponttól fennállnak. Visszamenőleg két hónapon túl a GYET megállapítására méltányosságból sincs lehetőség.

    • az igénylő természetes személyazonosító adataira vonatkozóan: érvényes személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, kártyatípusú gépjárművezetői engedély vagy útlevél másolatát;
    • az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó hatósági bizonyítvány másolatát;
    • amennyiben az igénylő magánnyugdíj-pénztárnak tagja, a záradékolt belépési nyilatkozat másolatát;
    • ha az igénylő nevelőszülő, a gyámhivatalnak a gyermek elhelyezéséről rendelkező jogerős határozatának másolatát;
    • ha az igénylő gyám, a gyámhivatalnak a gyámként történő kirendelésről szóló jogerős határozatának másolatát;
    • ha az igénylő a szülővel együtt élő házastárs, a házassági anyakönyvi kivonat másolatát.

     

    Az első két pontban jelzett okmányokat minden igénylő esetében szükséges csatolni, míg a többi okmány csatolása- értelemszerűen - csak az adott élethelyzetben lévőkre vonatkozik.

    A GYET iránti igényt a lakóhely szerint megyeszékhely szerinti járási hivatalnál lehet igényelni írásban az erre szolgáló „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" formanyomtatvány kitöltésével és a formanyomtatvány kitöltési útmutatójában szereplő iratok csatolásával.

     

    A formanyomtatvány beszerezhető a járási hivataloknál, illetve letölthető innen.

    Az igényt a lakóhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz postai úton eljuttatva lehet benyújtani, vagy személyesen az ügyfélszolgálatokra, ügyfélfogadási időben, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is.

    A fogyatékossági támogatás folyósítása mellett lehet kereső tevékenységet folytatni, a támogatás folyósítását illetve összegét ez nem befolyásolja.

    Amennyiben a szakértői bizottság szakvéleménye szerint az igénylő súlyosan fogyatékos, a megyeszékhely szerinti járási hivatal z igény benyújtásának hónapjától állapítja meg a támogatást.

    A támogatás havi összege 2013. május 31-ig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodott, 2013. június 1-jétől a jogszabály fix összegben határozza meg.

    A támogatás havi összege 2017. január 1-jétől 20.982,- Ft, ha az igénylő

    • hallási fogyatékos,
    • látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista és a szakértői bizottság szakvéleménye szerint az igénylő önkiszolgálási képessége nem hiányzik.

    A támogatás havi összege 2017. január 1-jétől 25.825,- Ft, ha az igénylő

     

    • halmozottan fogyatékos,
    • látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista és a szakértői bizottság szakvéleménye szerint az igénylő önkiszolgálási képessége hiányzik.

    A Kormányhivatal a háziorvos által kitöltött orvosi beutaló, valamint a beküldött orvosi dokumentációk megküldésével megkeresi az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságát. A szakértői bizottság végzi el a minősítést, és ad szakvéleményt arról, hogy az igénylő súlyos fogyatékosnak minősül, vagy sem. A szakértői bizottság szakvéleményében írtak kötik az igazgatóságokat, tehát annak alapján kötelesek dönteni az igény elbírálása során, azzal ellentétes, vagy eltérő tartalmú határozatot nem hozhatnak. A szakértői bizottság elsősorban a megküldött iratok alapján alakítja ki véleményét. Amennyiben az nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a szakértői bizottság a támogatást igénylőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetve felhívhatja a bizottság előtti személyes megjelenésre.

    Mellékelni kell a támogatást igénylő személy háziorvosa által kitöltött orvosi beutalót, valamint mellékelni kell a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációk (pl. ambuláns lap, kórházi zárójelentés) eredeti példányát, vagy hitelesített másolatát.

    A fogyatékossági támogatás iránti igényt a lakóhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnál lehet igényelni írásban az erre szolgáló „Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" formanyomtatvány kitöltésével.

    A formanyomtatvány beszerezhető a Kormányhivataloknál, illetve letölthető 
    innen.

    Az igényt a lakóhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhozhoz postai úton eljuttatva lehet benyújtani, vagy személyesen az igazgatóságok családtámogatási és szociális ellátási irodáinak ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben vagy a megyei kormányhivatalok ügyfélszolgálatain.

    Akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt a helyváltoztatáshoz a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges. Ilyen segédeszközök pl. a végtag-protézisek, az ortézisek, egy karral működtetett járóeszközök közül a hónalj- és könyökmankók, valamint a kerekesszék. Mozgásszervi fogyatékosnak tekinthető az is, aki mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött és ezért segédeszköz használatára nem képes, illetve mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. További feltételeket a 141/2000. (VIII.9.) Korm.rendelet tartalmaz.

    Akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.

    Akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően történt súlyos betegsége miatt következett be, és értelmi akadályozottsága középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű. További feltételeket a 141/2000.(VIII.9.)Korm.rendelet tartalmaz.

    Akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédet még segédeszközzel sem érti meg, feltéve, hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése is elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be. További feltételeket a 141/2000.(VIII.9.) Korm.rendelet tartalmaz.

    Akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. További feltételeket a 141/2000.(VIII.9.)Korm.rendelet tartalmaz.

    Írásban, 15 napon belül az alábbiak tényeket, adatokat kell bejelenteni:

    ha a gyermek a háztartásából elkerül,

    ha a gyermek elhalálozik,

    ha a gyermek tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,

    ha a GYES-ben részesülő meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül (a GYES-t kizáró rendszeres pénzbeli ellátásokat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontja határozza meg),

    ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,

    ha az ellátásban részesülő kereső tevékenységet folytat,

    az ellátásban részesülő 3 hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,

    az ellátásban részesülő előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,

    az ellátásban részesülő nevének, számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

    a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését, ha ezen okból került sor a méltányossági GYES megállapítására,

    a gyermek - méltányossági GYES megállapítására okot adó - betegségének megszűnését, amennyiben ezen okból került sor az ellátás megállapítására.

    A méltányossági GYES utólag kerül folyósításra az igénylő által megjelölt fizetési számlára (bankszámlára/folyószámlára), vagy lakcímére. Amennyiben fizetési számlára kéri, akkor hamarabb megkapja az ellátást, mert az ellátást számlára utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig, lakcímre történő utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell folyósítani. Ezen időpontig kell az ellátást elutalni, tehát ez nem azt jelenti, hogy eddig az időpontig az igénylő meg is kapja azt.

    A méltányossági GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2013. évben 28.500,-Ft), 2 ikergyermek esetén 200%-ával, 3 ikergyermek esetén 300 %-ával, 4 ikergyermek esetén 400 %-ával, 5 ikergyermek esetén 500 %-ával, 6 ikergyermek esetén 600 %-ával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás folyósításának időtartama nyugdíjjárulék levonása mellett szolgálati időnek számít.

     

    Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás folyósításának időtartama nyugdíjjárulék levonása mellett szolgálati időnek számít.

    • az igénylő természetes személyazonosító adataira vonatkozóan: érvényes személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, kártyatípusú gépjárművezetői engedély vagy útlevél másolatát;
    • az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó hatósági bizonyítvány másolatát;
    • amennyiben az igénylő magánnyugdíj-pénztárnak tagja, a záradékolt belépési nyilatkozat másolatát;
    • az igényben megjelölt októl függően

    a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról,

    a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását (eredetiben) arról, hogy a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető, az igénylő nyilatkozatát arról, hogy a méltányossági GYES folyósításának időtartama alatt a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben nem helyezi el;

     

    - amennyiben az igénylő munkaviszonyban áll, a fizetésnélküli szabadság engedélyezéséről szóló igazolást eredetiben.

    A méltányossági GYES iránti igényt a lakóhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnál lehet igényelni írásban az erre szolgáló „Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására" formanyomtatvány kitöltésével, és a formanyomtatvány kitöltési útmutatójában szereplő iratok csatolásával.

     

    A formanyomtatvány beszerezhető a járási hivataloknál, illetve letölthető innen.

    Az igényt a lakóhely szerinti illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz postai úton eljuttatva lehet benyújtani, vagy személyesen ügyfélfogadási időben, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is.